A fának széles sátor alakú koronája van, akár 30 méter magas. A hárs élettartama átlagosan körülbelül 150 év, de vannak százévesek is, akik 1200 évesek. A növény egyenes törzsű, legfeljebb 5 méter átmérőjű, szürke repedezett kéreggel borítva.
A hárs júniusban virágzik, és kellemes aromával tölti be a teret körülötte. Augusztusban kezd gyümölcsöt hozni kerek dió formájában sűrű héjban. A növény fagyálló, és ellenáll a -40 fokos fagyoknak. A szív alakú hárs szinte egész Európában elterjedt, részben Délkelet-Ázsiában, Közép-Oroszországban, és az európai hárs csak Európában nő. A szív alakú hárs a vegyes-lombos és tűlevelű-lombhullató erdők része. Kiváló nedvességtartalmú, jól lecsapolt, strukturált talajt választ. A hárs magvak segítségével szaporodik. Bizonyos betegségekre fogékony és számos kártevővel rendelkezik – katonabogár, ezüstös lyuk, páratlan selyemhernyó, kéregbogarak, favágók stb..
A hárs kiváló méznövény, és a hársmézet ősidők óta értékelik kiváló íze, kellemes aromája és gyógyító tulajdonságai miatt. A virágzás során egy méhcsalád egy nap alatt akár 5 kg mézet is képes gyűjteni egy fáról, 1 hektár hársültetvény pedig akár 1,5 tonna édes és egészséges terméket is hozhat. A hársméz különböző megfázások esetén hasznos, viszont bőrbetegségekre használták.
A népi gyógyászatban ennek a fának minden részét használják: virágokat, leveleket és fát. Őseink a faszénet a sebek gyors gyógyítására, valamint a gyomorfájdalmak kezelésére használták. Az infúziókat és főzeteket égési sérülésekre, valamint fájdalomcsillapító és gyulladásgátló szerként használták. Ennek a növénynek a főzetei és infúziói kiváló izzasztó hatásúak, és nélkülözhetetlenek voltak a megfázáshoz.
A modern orvostudományban a hárs elfoglalja méltó helyét. A hársfavirágokat és -leveleket népiesen használják izzadásgátlóként, az ezekből készült infúziókat pedig a szájüreg, a torok és a torokgyulladás kezelésére használják. A hársfavirág tea megfázást, influenzát, tüdőgyulladást (tüdőgyulladást) kezel. Az infúziók használhatók (virágokkal együtt) borogatások és krémek formájában. Idegrendszeri rendellenességek esetén ajánlatos fürödni hársfőzet hozzáadásával. Ezenkívül a hárs tea vizelethajtó hatással rendelkezik, és urolithiasis, cystitis, pyelonephritis és magas vérnyomás kezelésére használják..
A hársot, mint gyógyászati alapanyagot tavasztól késő őszig szüretelik. Tavasszal a rügyeket betakarítják, és a levelek virágzása során – a rügyeket levelekkel. Az előkészített alapanyagokat fészer alatt vagy szárítógépekkel szárítják. Az ilyen gyógyászati alapanyagok eltarthatósága körülbelül 2 év..
A hársfakéreg betakarítása kora tavasszal, a nedváramlás kezdete előtt vagy késő ősszel történik. Szárítják, majd porrá őrlik, és ebben a formában 2 évig tárolható..
A virágokat a nem kifújt rügyekkel együtt természetesen a virágzási időszakban szüretelik. A gyűjtést száraz időben 10-14 napig végezzük. Nem ajánlott nedves nyersanyagok betakarítása, mivel a szárítási folyamat során színe kellemes aranyszínűről nem kellemes sötétre változik. A virágokat lombkorona alatt 5 napig szárítják. Ezért a szárított nyersanyag kellemes megjelenésű és aromájú. 2 évig használhatja.
Régen azt mondták: “A fenyő táplál, a hárs cipő.” A hárskéreg és a fa figyelemre méltó tulajdonságai képezték széles körű használatának alapját. Az újonnan betakarított fa vagy kéreg nagyon puha volt, ezért rúdcipőt varrtak belőle, köteleket és különféle dobozokat készítettek. A hársfát még a katonai ügyekben is használták: hársfából szőtték a nyilakra való ringatókat, és védőpajzsokat készítettek. Szárításkor a hársfa és a kéreg nagyon kemény lett. Ennek ismeretében őseink konyhai eszközöket készítettek belőle: csészéket, merőkanálokat, edényeket. Ezenkívül ennek a fának a fáját használták játékok, ajándéktárgyak, szánok és faragott szalagok gyártásához. Fürdőket és mindenféle tartozékot építettek belőle: seprűket, merőkanálokat, kádakat a vízhez. A fürdőbe látogató emberek mézsör és hárs teát ittak hárscsészékből és kádakból. A hársfa egyedülálló tulajdonságaiban. Könnyű és nagyon könnyen feldolgozható. Ezenkívül istállókat is készítettek belőle, mivel a rágcsálók nem szeretik a hársfát..
Hárs erőteljes és ugyanakkor lágy energiával rendelkezik: és az ókori szlávok szentnek tartották ezt a fát. A szerelem istennőjével, Lada -val személyeskedett, aki boldogságot és szépséget hozott. Energiája képes felszabadítani az embereket a depressziótól és életerővel feltölteni őket, belső béke érzését kelteni..
Régen a vidéki birtokokat szó szerint hársfákkal ültették be. Szinte mindenhol ott voltak: kertekben, parkokban egész sikátorokat alakítottak ki belőlük. Mihajlovszkoje faluban máig megőrzött egy hárs fasor, ugyanez a hársfasor található a Jasnaja Poljanában, ahol Lev Tolsztoj szeretett sétálni. Valószínűleg emiatt szállítottak őseink sok hársmézet Európába, és azokban az időkben nagyon elterjedt volt az olyan mesterség, mint a méhészet. Manapság hársból fa bélés készül, mellyel a fürdők és más helyiségek sikeresen nemesíthetők. A bélés szokatlan megjelenésű, tartós és nem fél a nedvességtől, jól tolerálja a hőmérséklet -változásokat, könnyen felszerelhető és kis súlyú. Ezenkívül a hársfa jól melegen tartja, és fényűző aromával tölti meg a szobát..
A hársfát sikeresen alkalmazták az aeromodellezésben. Talán még ma is használják, bár könnyű és tartós kompozit anyagok váltják fel.
A hársfavirágot a modern kozmetológiában használják, és bőr- és hajápolásra használják. Tisztítják a bőrt, enyhítik a gyulladást és nyugtató hatásúak. A főzeteket és a gőzfürdőket virágokból készítik. Jótékony hatással vannak bármilyen bőrtípusra.